A sorozat első részében több száz millió évet megyünk vissza, hogy megnézzük, hogyan hagyták el a tengeri környezetet a ma is élő gerinctelenek ősei. Hogyan oldották meg az új környezetben a mozgás, a légzés és a párkeresés és az utódgondozás nehézségeit.

Hogyan vadásztak és hogyan udvaroltak, egyáltalán milyenek voltak 150 millió évvel ezelőtt a szitakötők? A magyarországi tiszavirágzás csodája mellett megismerhetjük a húsevő fürkész lárva és az ártatlan káposztalepke együttélését, valamint az édes cseppeket kilövő lámpahordó kabóca és egy lepke különös légyottját. Attenborough arra is választ keres: mi történt a legyek hátulsó szárnyával, vagy hogyan lehet az, hogy a kabócák tizenhét évenként egyszerre bújnak elő?

A gerinctelenek világában az egyik titkos fegyver a selyem. Hogy mire használják a selymet? Szállításra, az utódokról való gondoskodásra, udvarlásra és persze zsákmányszerzésre. Mit láthatunk a selyemszövés csodáiból? Fénylő gyöngysort, saját nyélen ülő petéket, selyemszálból szőtt sátrat, selyemgallér csapdát és természetesen sokféle hálót: kereket, háromszögletűt, több méter átmérőjűt, sőt három dimenziósat. Pókot lasszóval és egy másikat "biztonsági kötelet" cipelőt. Lenyűgöző lassított képeket a selyemszövés technikájáról.

A legtöbb rovar magányosan él. Ám a redősszárnyú darazsak már sejtjeiket egymás mellé teszik, így ha táplálkozni mennek, mindig marad társuk, amelyik őrködik. A táplálék nagy részét a királynő kapja. A nagy, egyivarú család megjelenése volt az első lépés a sokmillió egyedet számláló rovarkolóniák kialakulása felé. Az ázsiai mézelő méhek mézvédő rajánál nagyobb a vöröshangyák fészke. Megtudjuk, mi történik a szuperkolónia életében, hogyan épül fel, hogyan táplálkoznak, szaporodnak és hogy védik meg, ha veszély fenyegeti. Az állandó otthont építő termeszek világa is feltárul előttünk, és végül tanúi lehetünk egy horrorisztikus jelenetsornak, a matabele hangyák rablótámadásának.